Nemez táska / Felted bag

Kísérleti darab készült, s mert szerintem szép és jó lett, Édesanyám kapja Anyák Napjára.
Megkötöttem a táskát tolnai natúr kétágú fonalból, 90 fokon a mosógépben megnemezeltem, aztán selyemszalaggal küllőrózsát, bouillon öltéssel leveleket hímeztem rá. Zöld lenvászonnal béleltem, a füle is abból készült. Tépőzárral záródik.
Mérete kellemes: 11x19 cm, mélysége 7 cm.
Színei natúr tavasziasra sikerültek, de - szokásomhoz híven - a gyöngyökkel egy kis csillogást csempésztem bele.

I knitted this bag then washed-felted. It's embroidered with silk ribbon roses, bouillon leaves and some beads for a little glamour (it's my crazyness...). Lining is a pastell green linen, bag closes with velcro.
It's 11x19x7 cm and will be a surprise to my Mother for Mother's Day.

Hanna

Nagy örömömre szolgál, hogy bemutathatom nektek Hannát, aki a képeken éppen 9 napos! A fotókat Juszti készítette és szerintem egyszerűen csodaszépek! Persze elsősorban Hanna az, aki gyönyörű.

Juszti blogján olvashattok a fényképezés nehézségeiről és szépségeiről, én pedig büszként mutatom ezt a néhány fotót, ahol a baba az általam készített sapikban és takarón látható.

Megható a gondolat, hogy tudom, ahányszor a szülők majd megnézik a képeket, mindig mosolyognak és boldogok lesznek, s ebben nekem is jutott egy parányi szerep :)

Itt is szeretném megköszönni a képeket Jusztinak!

Énféle takarón, énféle lila horgolt sapiban

Énféle manósapiban, huncutul

Énféle takarón, álomszépen, álomban

Horgolt sapi és kötött takaró, csücsöri száj

Az énféle manósapi teljes pompájában

Életem első kreatív díja - Jucótól

Nagy-nagy megtiszteltetés ért, Jucótól díjat kaptam. Nagyon szépen köszönöm, meg vagyok hatva, hiszen az a legnagyobb elismerés, ha valaki, aki szintén alkot, úgy ítéli meg, hogy érdemes vagyok egy ilyen díjra.

Remélem, hogy tényleg született tehetség vagyok, és szorgalommal és kitartással ezt meg is tudom mutatni munkáimon keresztül.

A szabályok:
1. Ha valaki adja én elfogadom, ellenvetés nélkül.
2. A logót kirakom a blogomba.
3. A szabályzatot kirakom a blogomba.
4. Megnevezek 6 másik blogot, akinek továbbadom a díjat.
5. Kitöltöm a tesztet.
Név: Krizsánné Pálfy Zsuzsanna
Becenév: Zsuzsi, Zsuzska.. és a legszebb "becenév" világon: Anyu
Lakhely: Budapest
Születési hely: Budapest
Magasság: jobb napokon 167 cm, holtfáradtan-meggörnyedten-gyerekért lehajolóban inkább csak 140
Névnap: február 19.
Foglalkozás: gyermeknevelés, családi logisztika, háztartás-organizálás, hosszú távú stratégiai célként önmagam életben tartása mások örömére
Testvérek: Krisztina (=Zsuzsi + 11 év)
Anyanyelv: magyar
Beszélt nyelvek: angol, német (és nem is annyira beszélt, mint inkább értett)

Gyűjtemény: Nagyon szeretek gyerekeket gyűjteni, már van is három! Később biztosan sokat fognak érni... és van egy egyedi, 1977-es kiadású Dávidom is, de belőle nem gyűjtök többet, egy férj is elég :)
Kedvencek: nagyjából minden, ezen belül eltérés figyelhető meg szezonálisan (napszak, év), hangulatilag, anyagilag...
Cipőméret: 38-as. Onnan tudom megjegyezni, hogy a derékbőségem ennek a 2,5 szerese, a mellbőségem a háromszorosa, ennyi agysejtem marad estére, és valószínűleg ennyi idős leszek, mire nem fogok pelenkázni.
Zsebpénz: a zsebpénz olyan pénzügyi kategória, amit kiskorúak számára hoztak létre, olyan jövedelem, ami nem igényel ellentételezést. Sajna ez rám nem áll, akkor van zsebpénzem, amikor valamelyik kincsem új gazdára lel. De tényleg a zsebemben van, a pénztárcámig nem is nagyon jut el, mert azonnal elköltöm újabb kincsek újabb alapanyagaira.
Álom: arról álmodom, hogy kialhassam magam...
Háziállatok: lásd "Gyűjtemény"-nél :)
6. Megnevezem, hogy kitől kaptam a díjat és nagy színes betűkkel kirakom a blogomba. Kitettem, az elejére. Itt is köszönöm újra!

Én is szeretném tovább adni valakinek, aki valóban sokoldalú és kreatív. Ő nem más, mint HáromPirosAlma.

Csajoskincsek

Nagyon jó helyet találtam itt. Szép és igényes női kiegészítőket lehet vásárolni, mindegyik Juli és Anna alkotása. Minőségi kézimunka mind és az árak is nagyon barátságosak. Bannerüket kitettem a jobb oldalra.

Nemsokára pedig az én alkotásaimat is megvásárolhatjátok itt (is).

Kukkantsatok be, megéri!

Piros táska-szatyor / Red bag

Most, hogy gyalog közlekedem és ilyen rossz az idő, egy nagyon kedves ismerősöm jön át hozzánk reggelenként, hogy addig vigyázzon Jucusra, amíg én "elszaladok" Gerivel a bölcsibe.

Szerettem volna neki valami sajá készítésű dologgal meghálálni a segítségét, így varrtam neki egy táska-szatyrot.

Mivel Melindának hívják, az áthajtó fülre egy M betűt hímeztem gyöngyből. A táska impozáns: alapja 25x20 cm, magassága 35 cm, plusz a fülek, amiket akkorára hagytam, hogy akár vállon is lehessen vinni. A két erős vászon anyag közé bevarrtam egy régebbi kord anyagomat, így jó erős tartása lett. A füleket szintén ezzel a korddal béleltem, így akár nagyon súlyoknál sem vágja majd a kezet.

Belül az egyik oldalon három zseb van, a másikon egy nagyobb, ezt tépőzárral lehet becsukni, mint ahogy magát a táskát is.

A fotók nem a legtökéletesebbek, elég rosszak a fényviszonyok, de mindenképp szerettem volna megmutatni, mielőtt holnap átadom.

Remélem, hogy örülni fog neki és hasznát veszi majd.

I have a very nice friend, who helps me: she comes to me and stay with my little daughter Jucus while I bring my son to creche.

I would like to "say" thanks with this red bag. This is 20x25 cm and 35 cm long. Her name is Melinda so I made a bead-embroidry: a capital M.

I hope she'll like it and find practical.

Csigalesen...

Akinek több gyerkőce is van, talán most majd mosolyogva, megértően bólogat. Akinek egy sincs, talán eltöpreng, hogy mégis: miféle emberek azok, akik sok gyereket vállalnak, ha ilyen helyzetekkel kell "megküzdeni"...

A lényeg: tudjátok, hogy két hete rommá törtem a családi szekeret (autó), így most gyalog hordom Gergőmet a bölcsibe. Illetve busszal is, mert a bölcsi elég messze van. Egyébiránt a reggel (autóval) egy 20 perces körutat jelent, Petrus a suliba, Gergő a bölcsibe és haza Jucussal... Ez most több, mint egy óra :(

Tegnap délután merészet gondoltam: nem babakocsival viszem Jucust, hanem hordozókendőben, mert bár már majdnem 10 kiló, úgy véltem, hogy még így is egyszerűbb a buszon, mint a babakocsit feltenni - pláne a régi kék buszokra, ahol szűk az ajtó és magas a lépcső... Ráadásul így Gergő kezét is jobban tudom fogni.

Velünk jött Petra is, mert előbb ért haza a suliból.

No gyerekek, azért ez nem volt semmi! Még odafelé hagyján, de haza! A bölcsiből kb. 10 percet kell gyalogolni a buszhoz. Ha nem kalkulálunk egy 3 éves tempójával, egy 8 éves kíváncsiságával, és a mellkasunkról lógó, combunkat cipővel rugdosó, rémvidám 17 hónapossal.

Minden, érstétek MINDEN csigát, gilisztát, virágot, sárgombócot, faágat és eldobott szemetet apróra meg kellett vizsgálni. A 10 perces út majdnem 3/4 óráig tartott. A felénél feladtam a nógatásukat és csak álltam megtörten :) Jucus közben repülni próbált megtanulni a kendőből kifelé...

Végre leértünk a buszhoz, aminek pont tudtunk integetni, hiszen az orrunk előtt húzott el :( A rákövetkező 10 percnyi várakozást inkább nem részletezném, aki járt már így, az úgyis tudja, aki meg nem, az nézzen meg egy családi vígjátékot autós üldözéssel, megkörítve valami jó kis lelkizős-drámázós filmmel, ezek esszenciáját szűrje le, gyúrja össze és már meg is van a feeling...

A buszon már egyszerű volt: ketten (a nagyok, haha!) ültek előttem, én mögöttük, s miközben ők összevesztek a plüssmackón és a sárga kisautón (akik szintén hű társaink voltak a kaland során), Jucus vihogva lopkodta le Gergő sapiját. Aláfestő zeneként idős néni gügyögése szólt...

Hazaértünk, szerencsésen, és meglepő módon: mindannyian. Éhesek voltak és szomjasak, tévézni akartak és pelust kellett cserélnem, el is láttam őket, még kabátban, kendővel a nyakamban...

Soha többet! Legalábbis ma délutánig biztos nem :)

Mogyoróka / Baby cocoon

Elkészült Juszti kérésére a mogyoróka. Ez egy babafotózási kellék, nagyon aranyos képek születnek így a csöppségekről. Ha van kedvetek itt megnézhettek néhányat :)

Ez a darab 50 cm hosszú, körmérete 40 cm. Puha, vastag fonalból készítettem körkötéssel, így nincs benne varrás sehol. A szélére natúr színű passzé került, amely rugalmasan a babán tartja a mogyorókát.

Remélem, hogy Jusztinak is tetszeni fog, ha jövő héten megkapja és csodás képeket tud majd készíteni vele.

Knitted baby cocoon finished! This is an accessoire to make beautiful baby photos.

It's 50 cm long and 40 cm around, made from soft yarn. At the end I knitted with a nature color yarn so it's elastic and will be stabil on the baby.

I hope Juszti loves it...

Le Triangle de Brodeuse (picture heavy post)

Egy francia leírás alapján készítettem ma délután (a leírás itt). A szétnyitott mérete 33x20 cm. Három részre osztottam, a képeken látszik, hogy melyik mire való.

Minden harmad alján kis zseb van, ahova - ahogy látszik is - akár a minta papírt, akár tűkészletet, akár a kézimunkaollót be lehet csúsztatni.

Nekem nagyon tetszik és szerintem jól is sikerült, bár ez az első ilyen darabom. Biztos, hogy fogok még készíteni, most a többrészes darabokon gondolkozom és talán (ha megjön a bátorságom) saját hímzett anyagokkal is be merem majd vonni.

I found a french tutorial here. Mine is 33x20 cm. If you look at these photos below you can see which part made for what...

This was the firs for me but I love so I think I'll make some (maybe applicated my own embroidery).

PIJ újra / PIF again

Csandi blogjában jelentkeztem a játékra, így én tőle kapok 1 éven belül ajándékot. Aki nálam jelentkezik, az pedig tőlem. De van még két kiadó helyem a másik PIF játékban is! Gyertek, gyertek :) Hagyjatok kommentet és tegyétek ki a felhívást a saját blogotokban, ha van.

It's a PIF again. If you leave a comment at this post, you will be given a handmade surprise from me within a year. It's valid only the first three comments.

Please copy this image to your blog if you would like to continue this line.

Húsvét

Bár elég rosszul indultunk az ünnepeknek a kocsi miatt, azért mégis nagyszerűen sikerült az idei Húsvét.

Szerencsére minden vásárlást még a kocsi összetörése előtt elintéztünk, úgyhogy az ünnepi hidegtálak, a sonka és a nyuszifészek összes kelléke megvolt időben.

Az egyetlen gondom azzal támadt, hogy a héten megérkezett a megrendelt dekorgumi és a négy hungarocell tojás, ezekből ablakdíszt és dísztojást szerettem volna csinálni, viszont nem sikerült. Pénteken teljesen alkalmatlan voltam mindenre a baleset miatt, szombaton pedig, mikor a kicsik aludtak, csak ültem, kezemben a tojásokkal és egyszerűen nem tudtam semmit kezdeni velük.

Se ihlet, se kézügyesség, se semmi... úgyhogy két óra után letettem a dologról, majd jövőre lesz nyuszis ablakdísz meg tojás.

De azért összeszedtem magam, és a szombat esti ünnepi asztalhoz összeállítottam egy kis csokrot, igen egyedi stílusban: kecskerágó gallyak, egy apró lila virágú bokor ágacskái és egy nagyobb metszett ágas-bogas rész, szintén egy bokorról. Ezek mind a kertünkben nőnek, így azért mégis van a dolognak varázsa. És tulajdonképpen nagyon szép tavaszi színei vannak. Az ágra fellógattam az Anyutól kapott három fa nyuszis képecskét, a csokor közepébe beletettem Petrusom iskolai kifújt tojását, az üvegvázát pedig átkötöttem egy szélesebb szalaggal, masnival.

A fészek egy nagy barna fa tálon van, húsvéti szalvétával letakarva, maga a fészek zöld szizálból formázott, a szélén öt pici fürjtojás-kalapos csibe üldögél (szintén Anyu szerzeménye).

És persze csokihegyek :)

A fotók sajna nem valami profik, talán azért a lényeg látszik.

:(

Ma délelőtt autóbalesetet szenvedtem... Gergőt vittem orvoshoz, amikor öszetörtem az autót. Szerencsére nem sérültünk meg, az ijedtségen kívül nem lett bajunk, viszont az autó nagyon csúnyán összetört.

Nem kívánom senkinek az élményt, egész nap szinte sokkos állapotban voltam.

Most nem sok kedvem van semmi kézimunkához (és máshoz sem), nagyon nagy veszteség anyagilag és logisztikailag is a kocsi.