Eper

Tegnap igazi őszi idő volt, mert bár sütött a nap, azért hűvös szelek jártak... Két apró ördögömmel sétára, helyesebben inkább expedícióra indultam a közeli gyógyszertárba :) Az expedíciós jelleget az adta meg, hogy visszafelé egy elég meredek emelkedőn kell felgyalogolni, másrészt pedig a testvérbabakocsi remekül alkalmas arra, hogy egymás haját húzgáljuk :)

Indulás előtt irány a pince, hátha van a legkisebbre való sapi. Az egész sapihegyben egy darabot találtam, ami szemre még tán nekem is jó lett volna, azonban kiderült, hogy kicsi, mert szegénykémnek csak ippeg a bubója tetején billegett. Mivel nem volt más, hát elindultunk védőburkolat nélkül.

Délután viszont kaptam magam, és kötöttem egy kalapnak álcázott őszi-tavaszi tökfödőt. A dolog egyszerű volt és haladós, de azért a srácok mellett még így is ráment a délután, az este, összedolgozni pedig csak ma reggel tudtam.

Úgy gondoltam, hogy magán a címzetten mutatom meg, de aki dolgozott már 9 hónapos modellel, az tudja, hogy piszok gyorsnak kell lenni. Az alábbi fotók kronológiai sorrendben mutatják, ahogy minden érdeklődés elvész a sapi iránt és előtérbe tolakszik a mardosó éhség :)

Azért a kalapka fazonja jól látszik, és trükköztem is, mert a fonal egyáltalán nem rugalmas, így a passzé részbe két helyen gumidamilt fűztem, így szuperül megül a kis fejecskén is.

Vajh' anyu mit csinál?

Háttérben egy pár tesóláb...

Aha, a fényképezőgép! A madzagja jó falat lenne...

Itt igen jól látszik a fodor (valamint az én lábam,

mert a képet csak fekve tudtam elkészíteni :))

Mivel sem fotómasinát, sem ennivalót nem kapott,

hát sírva lecsüccsent. Így aztán remekül látszik a sapi felülről,

illetve a buksi-láb méretarány is :)

Sapi szuper látószögből, Jucus pedig bevetette

a végső érvet. A kedves Olvasó szerencséje, hogy nem

videót készítettem (az audio effektek súlyosan károsítanák az Önök

és a környezetükben élők egészségét)...

Vegyes

Már régóta nem jelentkeztem, ennek többek között az is oka, hogy nagyon lassan múlik itt nálunk a betegség, plusz az iskolai pótlások is sok időt vesznek igénybe.

De azért haladtam. Most már megmutathatom a felturbózott kendőt, mert megkapta az ünnepelt.

A méret: 170 cm x 70 cm

A fonal: perui gyapjú, türkiz színben

Itt látszik jól, hogy a csipkekötés során

képzett sávokba 6mm-es selyemszalagot fűztem

A gerincvonalat szélesebbre csináltam, mert így jobban

harmonizál a viszonylag vastag fonallal.

A kötés: 1 sima, 1 fordított, 1 sima

Haladtam a Madárkával is, bár nem sokat, a két arany virág készült el, mert mint korábban említettem, nem bírtam magammal meg a szarkatermészetemmel, és muszáj volt valami kis csillogóst beletennem... A felső virágnak még hiányzik egy szirma.

És ami lekötött néhány napig: Petrusomnak most lesz a névnapja, s mivel sikerült ráragasztanom a kézzel készült, hímzett dolgok szeretetét, ezért ezt a kis tündér által őrzött P betűt kapja, persze nem így, hanem dobozra rádolgozva, csak az még a hétvége zenéje :)

A tündérke hajában franciacsomók vannak, ezekre

különösen büszke vagyok, mert most csináltam "élesben" először :)

Készült még Juditnak is ajándék, de azt nem mutathatom, mert még nem kapta meg! És dolgozom egy Luna Moth kendőn is, de nem valami látványos a haladásom, mert az csak esténként kötöm, mikor Petrusnál ücsörgök, várva, hogy elaludjon. Ez azt jelenti, hogy kb. 3-4 sor a napi haladás :( De lehet, hogy ha most befejezem a keresztszemes dolgokat, akkor megint inkább a kötés lesz a középpontban!

Egy-két mutatnivaló

Az ígéret szép szó.... hoztam néhány képet a munkáimról, bár tény, hogy a fényképezésről van még mit tanulnom. De egy vagon gyerek mellett néha bizony választani kell: vagy a kézimunka, vagy a fotós ismeretek.

Váljon mentségemre, hogy bőszen nézem mások kézimunkás blogját és figyelem, hogy milyen kompozíciókat alkotnak. Gyöngyörűek.

Másrészt egy jó gép is kéne, mert ez a teljesen digitális kütyü, ami akkora, mint egy cigisdoboz, háááát... régen még jól működött, most viszont már nagy hátránya, hogy semmit sem tudsz állítani rajta, így sokat variálni nem lehet a képekkel.

No, nem sopánkodok tovább, mutatok (bár van egy, amit még nem lehet, mert szülinapra lesz).

Biscornu fehér Aida-ra

Arany DMC és barackszín Anchor 1+2 szál összefogva

Középen egy-egy arany gyönggyel összehúzva

Egy pici ollóőr Anyunak (Nina freebie-je alapján)

Egy 8x8 cm-es tűpárna, zöld szalagg és gyöngyel körbedíszítve,

a hátulja egy laza szövésű csíkos anyag.

A hímzővászon noname panama, a fonal Anchor

Az első - de biztos, hogy nem az utolsó Kiri-kendő

100% akril fonalból, hófehér, meleg és puha

170x80 cm blokkolás után

KözelKiri

És végül, de nem utolsósorban: nem bírtam ki, és - amellett, hogy egy új kendőt is kezdtem - belekezdtem a Madárkába: ez az egyik új fonal, amit Judittól vettem (azon a bizonyos szuper jó áron!). Némileg módosítottam a mintán, de csak abból a szempontból, hogy bizonyos öltések helyett gyöngyöket tettem (a legkisebb méretű kása, türkizkék színben). Az eredeti kihímzett darabot megnézhetitek itt.

Anyag: Zweigart Lugana Platinum

két szálon egy szállal

Fonal: Anchor multicolor

közelről...

Persze ez nem minden, de a többit majd legközelebb :) És tervbe vettem, hogy megosztom mindenkivel a linklistámat, mert rengeteget összeszedtem az elmúlt egy évben, több témában, talán mindenki talál hasznosat majd.