Nemez apróságok / Felted littles

Horgolt és nemezelt pici tálkák.

A türkiz és zöld darabok portugál gyapjúból készültek, 90 fokon nemezelve.

A retró narancs és piros pedig Rikker féle gyapjúból (kétszálas), szintén 90 fokon nemezelve, utána Bolero italporral festve.

A portugál gyapjú nagyon jól nemezelhető, jó tömör anyagot kaptam a mosás után. A Rikker gyapjú erősebben sodrott, így nem "ugrik" annyira össze, viszont szépen kiadja a horgolás mintáját.

Jönnek a vásárra és remélik, hogy valakinek a könyvespolcán vagy éjjeliszekrényén lesz az új otthonuk. Bár szerettek a kerti széken fényképezkedni, azért szívesen elköltöznek :)

Hanna

Nagy örömömre szolgál, hogy bemutathatom nektek Hannát, aki a képeken éppen 9 napos! A fotókat Juszti készítette és szerintem egyszerűen csodaszépek! Persze elsősorban Hanna az, aki gyönyörű.

Juszti blogján olvashattok a fényképezés nehézségeiről és szépségeiről, én pedig büszként mutatom ezt a néhány fotót, ahol a baba az általam készített sapikban és takarón látható.

Megható a gondolat, hogy tudom, ahányszor a szülők majd megnézik a képeket, mindig mosolyognak és boldogok lesznek, s ebben nekem is jutott egy parányi szerep :)

Itt is szeretném megköszönni a képeket Jusztinak!

Énféle takarón, énféle lila horgolt sapiban

Énféle manósapiban, huncutul

Énféle takarón, álomszépen, álomban

Horgolt sapi és kötött takaró, csücsöri száj

Az énféle manósapi teljes pompájában

Újfent sapkák / Baby hats again

Az első két képen egy újabb horgolmány: az előző kalapka után most megpróbáltam egy egyszerű sapkát készíteni, újszülött méretben. Nem mondom, háromszor bontottam vissza, mire sikerült... Sajnos a kép nem adja vissza a színt, ami halvány orgonalila. A fotózáshoz nem tudtam modellt állítani, így egy fehér gömblámpa lett az "alany", ennek a legszélesebb részen a körmérete éppen 37 cm, szóval ideális sapka-méretezésre.

Mivel jól sikerült, Juszti fogja majd használni fotózási kellékként, ha készült rá egy horgolt virág is.

A második két kép egy még befejezetlen sapi, immár kötve, szintén Jusztinak, szintén újszülött méretben, manós designnal :) Az aljára három sor drapp passzét tettem, így szebben mutat. Ha kész, újra jövök vele.

First two photos are about a crocheted baby hat with a very easy design. Photos can't show the real color, it's soft lilac. Made for Juszti who use it as accessoire when make newborn photos. I think it needs a crocheted flower...

Second group of photos show a not-finished knitted baby hat, for Juszti again. First three row made from a soft brown yarn. When it'll be ready I'll take a post.

Horgolt sapi / Crocheted baby hat

Tavaszra várva horgoltam ezt a sapit, multikolor fonalból, 3-as tűvel. Rövidpálcákból áll, kivéve négy sort, ahol hosszúpálcát használtam, ezekbe fűztem később a 6mm-es selyemszalagot.

A fonal pasztell fagyiszínei sárga-lila színben játszanak, a szalag orgonalila.

Másfél-két éves kishölgyre vár, 44-48 cm-es fejkörméretben. Elérhető a boltomban.

Waiting for spring.... this is a crocheted baby hat from soft and multicolor yarn (yellow-to-lilac) with 6mm silk ribbon.

For a 18-24 month old little lady. It's 44-48cm long (round) approx.

You can buy it (please send me an e-mail for details).

Babatakaró / Knitted baby blanket

Nos, itt tartok Juszti babatakarójával. Végső mérete 110x140 cm lesz, de lassan haladok, mert macerás a minta és vékony a fonal.

Most 80 cm hosszú, szóval még van vele dolog, de azért nagyon szép lesz.

Juszti, tetszik?

This is a knitted baby blanket for Juszti. It will be 110x140 cm, now it's 80 cm long approx. Pattern is difficult a little (rice and cable patterns), but will be very nice.

Juszti, do you like it?

Kommunikáció

Most olvastam egy nagyon érdekes cikket az Indexen. Érdekes, ahogyan az interjú alanya, Szerémi Péter a magyarok kommunikációját, konfliktuskezelését, érzelmi intelligenciáját szemléli. Szerintem teljesen igaza van sok-sok dologban, s bár én most nem dolgozom, de úgy gondolom, hogy tanácsai, meglátásai hasznosak lehetnek számomra is (hiszen a magánéletünkben zajló konfliktusok sokkal nagyobb súlyúak néha, mint a munkahelyiek).

Blogját felvettem a kedvencek közé, de a fenti linkeken Ti is ízelítőt kaphattok hozzáállásából, tapasztalataiból.

Váljon mindnyájunk hasznára!

Apróságok / Littles

A hétvégén varrtam ezeket az apró kis zsákokat. Egyszerű vászon belső huzat, rizzsel töltve (nem kell túl sokat beletenni), és egy színes külső anyag. Mérete kb. 15x10 cm.

Gergőé férfiasan kockás, a lányokét pedig vidám alapszínre vasalt virágok díszítik.

És hogy mire valók? Gergő bölcsijében láttam, onnan az ötlet: lehet dobálni, gyömöszölni, lábujjal, talppal felcsippenteni, fejtetőn tartva egyensúlyozni. A srácok szeretik, Gergő a fején próbálja egyensúlyozgatni, Jucus a dobálást tanulja vele.

És párnából épített mellvéd mögül kikukkantó "várvédőket" kiválóan lehet szőnyegbombázni velük :)

Sewed little bags filled with rice for kids to play. They are 15x10 cm approx.

Fekete lyuk

Biztos, hogy mindenkinél van egy fekete lyuk. Ahova bekerülnek dolgok, aztán vagy soha, vagy csak nagyon nehezen kerülnek elő. Szekrény, fiók, szoba, ilyesmi. Nálunk a pince az. Eszméletlen, szerintem jobb, mint a Bermuda-háromszög. Önálló életet él. Vagy kis manók lakják, a gonoszabb fajtából. Expedíciós jelleggel néha lemegyünk, rendet teszünk, de mindig azt veszem észre, hogy káosz alakul ki.

Karácsony után - amikor vége lett az ajándékgyártásnak és a vásárra készülődésnek - a bűntanyámon (varró- és hobbiszoba) rendet tettem. Már az sem volt kis vállalkozás, volt ott minden: apró ördög, rövid nyakú zsiráf, máig harcoló háborús alakulatok... és persze százféle csoda, amik mind-mind beindították a fantáziámat egy-egy újabb kézimunkához.

No de van nekünk egy Irodának "csúfolt" 20 nm-es helyiségünk, ami a legveszélyesebb része a házunknak. Kinőtt vagy még éppen nagy gyerekruhák, számítógép alkatrészek, szezonális holmik, tankönyvek, papírok, madzagok, kütyük és bütyük elképesztő halmaza. ÉÉ (=Életem Értelme = a férjem) már többször rendet tett, mint ahogyan én is, és mégis... a mútkor jött a gázórás, komoly túlélőtúra volt őt elkalauzolni az eszközig :)

Azért írom mindezt, hogy feltételezett támogatásotokból erőt merítve alászálljak, mert meg kell keresnem egy papírt. Ugyanis drága kisfiam ma hajnalban addig játszott ÉÉ telefonjával, amíg 3-szor rosszul adta meg a PIN-kódot. Most ennek a papírját vadászom. És kellően meg vagyok rémülve a feladat nagyságától.

Ráadásul rendszerező elmém számára is szégyen, hogy az a szoba így a fejünkre (vagy inkább a talpunkra) nőtt.

Most ettem, ittam, szippantottam egy nagyot a napfényes levegőből, pulcsit veszek, belekapaszkodom egy bögre kávéba és lemerészkedek a Lyukba... ha nem lenne tőlem több bejegyzés ezután, küldjétek a Háztartási Kommandót, hogy szabadítson ki.

És ha van hasonló Lyukatok, írjátok meg, Ti hogyan tartotok ott rendet (tartotok egyáltalán?).

Nemez fülbevaló / Felted earrings

Egy kötési szünetben történt velem, hogy a könyvespolcon kotorászva levertem egy kis pohárkát. Elkaptam, nem tört el szerencsére, viszont a kezembe pottyant három nemezgolyó. Még néhány héttel ezelőttről, amikor gyakorolgattam.

Nosza, elő az eszcájg, legyen belőlük fülbevaló.

Tényleg egyszerű kis darabok lettek, de szerintem igazán szeleburdiak, vidámak, sportosak, tavaszváró apróságok. Én biztos, hogy felvenném... de nem teszem, hátha valaki megáhítja. Aki szeretne nemezben tavaszolni, kukkantson a Meskámra :)

Tűnemezelés / Needle felting

Tegnap megérkezett a két nemezelőtűm, amit barátnőmtől, Hajnitól kaptam nevem napjára. Muszáj volt ki is próbálnom: első áldozatom egy kis kötött és vizesen nemezelt könyvjelző volt, amire saját fonalából, ill. rózsaszín fonalból indás virágmintát készítettem. A virágokon erősen érződik, hogy kezdő vagyok :) Még talán egy-két gyöngyöt teszek rá, hogy szarkatermészetem is megnyugodjon...

A második kísérletet este követtem el egy kötési szünetben: fehér barkácsfilc alapra az obligát zöld gyapjúfonalból és rózsaszín társából készült a virágminta, szerinem egészen aranyosra sikerült. Menet közben jöttem rá, hogy a virágok szirmának nem lesz az anyag szélén elég hely, de sebaj, majd legközelebb.

Igazán megtetszett ez a technika, művelése nem túl bonyolult, de biztos, hogy sok-sok gyakorlást fog igényelni. Viszont most már bátran vágok bele egy kis tolnai fonalrendelésbe, amelybe majd belecsempészem a nemezelnivaló alapanyagot is:)

Julianna

Édesanyám névnapjára készítettem ezt a dobozt. A fa dobozban eredetileg finom csoki volt. A külső szín is adott volt, lévén gyárilag pácolt.

A hímzést kissé átalakítottam, főleg a színeket, illetve ahol nekem a belső keret van, ott az eredeti mintában egy angol felirat volt, ami egyáltalán nem illett az alkalomhoz. Egy darabig alkotói válságban voltam ezzel az üres területtel kapcsolatban, de aztán a külső keretet megismételve gombostű tartó lett belőle. Ez használatban látszik az utolsó képen.

Igazából ez volt az első doboz, amit hímzéssel és ilyen módon díszítettem és bevallom, nagyon büszke vagyok rá, mert igen szépen sikerült.

A "keretet" is magam készítettem: a hímzéshez használt színekből sodortam zsinórt. A belsejét pedig mindenféle jóval töltöttem meg, hogy Anyu is kézimunkázhasson kedvére.

Nagyon tetszett neki, főleg, mikor elárultam, hogy az anyagot is magam festettem, méghozzá kávéval, hiszen ő is nagy kávés :)

A néhány rózsaszín gyöngyöcske a hímzésben már inkább csak ráadás...

Kreatív péntek

Úgy tűnik, hogy pénteken délutánonként Petrussal kreatív foglalkozásokat fogunk tartani :) Nagyon megtetszett neki a nemez kulcstartó, így most ő is gömböcölhetett. Gyapjúfonalat szedtünk szálakra, és melegvizes, szappanos kézzel gyúrtuk, görgettük őket. 1 nagyobb és 10 kisebb golyó készült, nyaklánc lesz belőlük. A képeken a hozzávaló gyöngyök társaságában láthatóak. Viszonyításként: a kis golyók akkorák, mint egy-egy kövérebb borsó.

Petrus nagyon élvezte a dolgot, az alkotás örömét, én pedig azt, hogy kettesben eltöltöttünk másfél órát, beszélgettünk, nevettünk, megvitattuk a 8 évesek világának nagy eseményeit :)

Szép

Ilyen egyszerűen, ez a cím.

Jusztina lett az új gazdája az egyik kötött csipkesálamnak. S mivel ő (baba- és gyerek)fotózással foglalkozik, sokkal jobb képeket csinál, mint én. Nagyon kedvesen készített két képet az én sálammal, közzéteszem, mert annyira tetszenek :)

Juszti, ha olvasol: köszönöm!

Nemez (kibővítve)

Hát, ez még hiányzott a repertoáromból, úgyhogy tegnap kipróbáltam a nemezelést. Persze csak kezdő szinten...

A képen látható kulcstartó gyapjúfonalból készült, az egyik kendőkötésből maradt néhány méter fonal. Ezt 6-os tűvel, 15 szemmel téglalappá kötöttem, majd a konyhában, tálcán, szappanos kézzel és melegvízzel összenemezeltem. Nem mondom, babra munka, és csuklófájdító is, de persze lehet, hogy a technikám nem túl jó még. Viszont ilyen tiszta már rég volt a kezem :))

A lényeg, hogy szépen összement a téglalapom, amit aztán félbehajottam, oldalait összevartam, és a teljes bevarrás előtt megtöltöttem sima rizzsel (nem főztem meg!), amit előtte összekevertem két teafilternyi fahéjas-narancsos teafűvel. Ezáltal nagyon-nagyon-nagyon finom illata lett a kis párnácskámnak!

Rávarrtam a kulcstartó karikát és már kész is volt. Délután Petrám nagy örömmel birtokba is vette, és igen díjazta, hogy a kedvenc színeit látja visszaköszönni. A rizses dolgot meg azért találtam ki, mert mindig kiesik a zsebeiből a kulcs, ez viszont jól lehúzza az egészet a zseb mélyére. Az egész párna 4x4 cm lett.

A sikeren felbuzdulva délután bedobtam a mosógépbe a még karácsony táján kötött táskámat is. Szintén gyapjú fonal, zöld átmenetes. A táska amúgy is szép volt, de valahogy nem tetszett, hogy nincs tartása. Töprengtem is az elmúlt hetekben, hogy mivel bélelje, merevítsem. No de a 60 fok megoldotta a dolgot. Szerintem nagyon szuper lett! A fülek még csak gombostűzve vannak, de nemsokára készre csinálom.

Egy hibát vétettem: semelyik darabot nem fotóztam le nemezelése előtt, így most nem tudom megmutatni az átalakulást. De hiába: elragadott az alkotás forgószele :)

A kép egy újabb GIMP-es próbálkozás, ami idő hiányában nem lett tökéletes...

És inkább felteszem a két eredeti képet, mert a szerkesztetten nem igazán látszanak jól a dolgok. No az alábbiak sem nagy műremekek, de úgy készülek, hogy este volt, lámpafény, plusz mindhárom csemete "segített"...

Ceruzakuckó

Kalex mintája alapján végre megvarrtam hétvégén ezt a kis ceruzatartót (ami nem is olyan kicsi, mert 50 db ceruza fér bele!). A konyhánkban ugyanis már mindenhonnan ceruzák lógtak, hevertek, mert Gergő és Petra mostanában nagyon szeretnek rajzolni.

Meguntam a rendetlenséget, fogtam ezt a steppelt kockás-birkás anyagot, meg egy kis kék lenvásznat és a szuper szabásminta alapján megalkottam a tartót. Felgöngyölve zsinórral zárható. Gergő nagyon szereti, néha csak annyi a rajzolás, hogy kibogozza, kitekeri, aztán újra felgöngyöli.

És persze egy kicsit nagyobb rend is lett...

A kép pedig a 2. számú GIMP-es próbálkozás. Azért van még hova fejlődni :)

Csavarodom

Méghozzá rizzsel!

Hogy meg is magyarázzam: egy nagyon kedves megrendelésnek fogok eleget tenni ezzel a most elkezdett holmival. A kötés lényege, hogy a csavart sávok között rizskötéssel dolgozom. Nagyon izgalmas minta, bár tulajdonképpen egyszerű. Az anyagnak jó tartást ad, gyönyörű a textúrája. A képeken a mintakötés látható, a végleges holminak csak most fogok nekiállni. Ha elkészült és leendő tulajdonosa jóváhagyja, meg is mutatom.

Órarend

Nem tudom, ki hogyan van vele, én bizony örülök, ha a három csemetémből valamelyikre jut egy kis kettesben töltött idő. Persze az is igaz, hogy ez egyenlőre leginkább Petrusra vonatkozik, hiszen neki egyre kevesebb ideje jut mindenfélére a suli miatt.

Viszont mivel újabban péntekenkét nem marad napközire (ahol ezen a napon nincs tanulás), így már egy óra körül itthon van. Jucus délutáni alvása ekkortájt kezdődik, szóval ha ügyes vagyok, akkor jut egy-két órám Petrával zavartalanul (ekkor készül el a házi is, hogy hétvégén ez senkit se nyomasszon már).

Múlt héten a Lidl-ben voltunk vásárolni, s nem csak cukros dobozokat, hanem 34x24 cm-es 25 színű vastag karton szettet is beszereztem (mellé pedig cuki kis mintavágókat, de ez egy másik poszt lesz...).

Volt hát idő is meg papír is, s a jól sikerült félévi értékelés feletti örömünkben együtt készítettünk egy órarendet, mert hétfőtől megváltozik majd.

A legfontosabb szempontunk az volt, hogy színes, vidám, tavaszias legyen az összhatás, lehetőleg bohókás felhanggal... Így született az órarend, fűzöld alapon, a napokat és az órákat kis gumitartókban csúsztatható kartonlapokra írta Petrám, végül - mikor már én a vagdosás, ő az írást unta el - gombokkal és gyöngyközepű kartonvirágokkal dobtuk fel. Az oszlopelválasztó szaggatott vonal is az ő ötlete volt, mondván, messziről úgy néz ki, mintha varrtuk volna :)

Még azért hátravan a keretezés (nem elég ám, hogy a csücsköket szépel lemintavágóztuk), esetleg egy-két díszítő elem, no és persze a felakasztás.

Az alábbi képek ráadásul egy új korszakomat nyitják meg: már annyira utáltam, hogy ilyen csúnya, semmitmondó fotókat rakok fel, hogy elkezdtem magam beleásni a GIMP használatába. Ezek itt a szárnynyitogatásaim, nézzétek el nekem és értékeljétek a próbálkozást inkább :))