Eper

Tegnap igazi őszi idő volt, mert bár sütött a nap, azért hűvös szelek jártak... Két apró ördögömmel sétára, helyesebben inkább expedícióra indultam a közeli gyógyszertárba :) Az expedíciós jelleget az adta meg, hogy visszafelé egy elég meredek emelkedőn kell felgyalogolni, másrészt pedig a testvérbabakocsi remekül alkalmas arra, hogy egymás haját húzgáljuk :)

Indulás előtt irány a pince, hátha van a legkisebbre való sapi. Az egész sapihegyben egy darabot találtam, ami szemre még tán nekem is jó lett volna, azonban kiderült, hogy kicsi, mert szegénykémnek csak ippeg a bubója tetején billegett. Mivel nem volt más, hát elindultunk védőburkolat nélkül.

Délután viszont kaptam magam, és kötöttem egy kalapnak álcázott őszi-tavaszi tökfödőt. A dolog egyszerű volt és haladós, de azért a srácok mellett még így is ráment a délután, az este, összedolgozni pedig csak ma reggel tudtam.

Úgy gondoltam, hogy magán a címzetten mutatom meg, de aki dolgozott már 9 hónapos modellel, az tudja, hogy piszok gyorsnak kell lenni. Az alábbi fotók kronológiai sorrendben mutatják, ahogy minden érdeklődés elvész a sapi iránt és előtérbe tolakszik a mardosó éhség :)

Azért a kalapka fazonja jól látszik, és trükköztem is, mert a fonal egyáltalán nem rugalmas, így a passzé részbe két helyen gumidamilt fűztem, így szuperül megül a kis fejecskén is.

Vajh' anyu mit csinál?

Háttérben egy pár tesóláb...

Aha, a fényképezőgép! A madzagja jó falat lenne...

Itt igen jól látszik a fodor (valamint az én lábam,

mert a képet csak fekve tudtam elkészíteni :))

Mivel sem fotómasinát, sem ennivalót nem kapott,

hát sírva lecsüccsent. Így aztán remekül látszik a sapi felülről,

illetve a buksi-láb méretarány is :)

Sapi szuper látószögből, Jucus pedig bevetette

a végső érvet. A kedves Olvasó szerencséje, hogy nem

videót készítettem (az audio effektek súlyosan károsítanák az Önök

és a környezetükben élők egészségét)...